Luis és én

2010. december 18., szombat

Soha de soha nem voltam márkamániás. Nekem nem az számított egy ruha megvételekor,hogy milyen jel van belehímezve a címkéjébe, vagy hogy melyik híresség ajánlja fogyasztásra az adott üdítőt. A lényeg hogy legyen üdítő, nekem!!!! Azaz tetsszen, de ne a márkajel miatt. 

Igen, gyakran megfordulok turkálókban és törzsvásárló vagyok a kínai üzletekben. Ha ezt a világ vezető divatdiktátorai most hallanák, valószínűleg száműznének a kifutók világából. Már ha túlélnék a kijelentésem által őket sújtott kisebbfajta szívrohamot. 





Nos, mint a divatvilág elítéltje – Gucci, Armani és Chanel döntőbírák előtt kijelentem, talán van némi esélyem a fellebbezésre! Bár álláspontomon, miszerint a márka-mánia engem továbbra is csak közvetetten érint, továbbra sem változtatok, de be kell vallanom az itt megjelent anti-divat funoknak, hogy bűnös vagyok. Bűnbe estem, és vétkeztem egy férfival. Megcsaltam a márkátlan életszemléletem a divatvilág egyik legnagyobb gurujával, Luis-val.

Bár sok mindent nem hozhatok fel mentségemül, nőtársaim azért egyvalamiben bizonyára egyet fognak érteni velem; Táskából sosem elég! Nos, szenvedélyes táskagyűjtő volnék, amely fanatizmusom valamely bíróság előtt talán szintén bűnös cselekedetnek számít.  De egyelőre maradjunk a fentebb említett napirendi pontnál; a márkátlanság megcsalásánál.

A legtöbben ismerik Carrey Bradshaw-t, a Szex és New York hősnőjét, s ha igen, azt is tudják róla, hogy él-hal a cipőkért. Képes több száz dollárt kiadni pár új tipegőért, hogy a fellegekben érezhesse magát. Na, nem csak a 10 cm-es tűsarkak miatt, hanem az miatt az euforikus érzés miatt is, amit egy új pár cipő megvétele okoz. 

Nem, nem élek New Yorkban és nem adok ki több ezer vagy tízezer forintot egy új táskáért. Szerényebb körülmények között űzöm ezt a sportot, mint Carrey, de az a bizonyos euforikus érzés ugyanúgy végigbizserget engem is, amikor magamhoz ölelhetem legújabb szerzeményemet. 

Főleg a legutóbbi áldozatom esetében. Végre, megtaláltam a nagy őt! És meg is kaptam!  

Egyszerűen tökéletes. Francia, nem túl kicsi, de nem is túl nagy. Az idősebb korosztályból való. Színes, de mégis elegáns, tudja, hogyan kápráztasson el egy nőt. Vagy helyesebben fogalmazva, hogy tegye káprázatossá azt a nőt, akinek az oldalán megjelenik. Biztos, hogy ha végigsétálsz vele a főutcán, irigykedő pillantások kísérnek majd végig, és te boldog leszel, mert tudod, hogy ő csak a tiéd! Csak egy apró jelzés, ami fenségesen tündököl rajta, ami mindenkivel tudatja, hogy ő nem csak egy a sok közül. LV! Igen, ő maga Luis Vuitton, azaz egyik gyermeke a divatgurunak. Egyik csodálatos gyermeke.

Nem lehetnék igazi táskagyűjtő, ha anti-márkátlanságom ellenére is, de be ne ismerném, hogy a táskák királya Luis. És nem lehetne teljes a kollekció, ha hiányozna belőle az LV monogramos darab. Voltak már valaha Luis Vuitton üzletben? Maga  a mennyország. A hatalmas üvegablakos üzlet polcai között sétálva, melyekről szebbnél szebb LV-k kacsintgatnak rád, mindaddig a fellegekben érzed magad, amíg meg nem nézel egy árcédulát. Merthogy sajnos az az összeg is, ami a legparányibb táska címkéjén díszeleg, még az is szintén a fellegekben íródhatott. És LV – árainak csak a csillagos ég szabhat határt. Az én jókedvemnek pedig az eladónő megvető pillantása, mely kiült az arcára, mikor észrevette az árcédula által okozott totális kétségbeesésemet. Szomorúan és összetört szívvel sétáltam ki az ajtón. Úgy éreztem, az én gyűjteményem soha nem lesz teljes. Az én polcomon soha nem fog ott csücsülni egy LV-monogrammos táska. 

Már-már meg is feledkeztem összetört szívemről, amikor az egyik igen népszerű hazai árveréses oldalon nem találtam RÁ. Igen. Ott volt. Teljes pompájában, tört fehér alapon színes LV-betűcskékkel, barna vállpánttal. Szerelem volt első látásra. A tökéletes darab, mely gyűjteményem éke lehetne. Nem túl nagy, nem túl kicsi, elegáns de mégis bolondos, tudja hogyan tegyen ellenállhatatlanná. 

És akkor megtettem. Licitáltam. Mert itt, a virtuális világ egyik üzletében, ahol nincsenek hatalmas üvegablakok, vakítóan fehér falak és fintorgó eladónők, itt a virtuális árcédulák is sokkal barátságosabb képet adnak. Nem árulom el mennyiért jutottam hozzá az én LV-hoz, hiszen egy nő vagy férfi sem vallja be, hogy mennyit költött a kiszemelt kedvesére, míg végül az beadta a derekát. 

Az a fő, hogy jóval a csillagok alatti összegért, némi izgalommal teli várakozás után megkaptam a választ. IGEN. Az enyém. Örökkön örökké, ámen. 

Nos, így esett, hogy bűnbe estem. És bár az ítélet még nem született meg, legyen bármi is a vége, tudom hogy LV kitart mellettem. És tudom, hogy ettől én még ÉN maradtam. Egy lány, akinek nem a márka számít. Egy lány, aki ezentúl lehet, hogy Luis Vuittonnal az oldalán megy majd a kínai áruházba shoppingolni…

Luis Vuitton 1854-ben kezdett bőröndöket készíteni. LV monogrammos barna-bézs táskái a felsőbb tízezer kedvenceivé váltak, s így a divatház alapítójának neve hamar egyet jelentett a luxussal. Az 1867-es és 1889-es Világkiállításon is nagy sikert aratott modelljeivel, ennek köszönhetően nemzetközileg is elismert tervezővé nőtte ki magát. Halála után fia, George vitte tovább az üzletet, újabb és újabb remekműveket alkotva. A divatház termékei között nem csak táskák és bőröndök, hanem ékszerek, kiegészítők, ruhák és parfümök is megtalálhatók.

2 megjegyzés:

{ Brigitta } at: 2010. december 19. 6:31 írta...

na szóval, próbálunk hozzászólni...

Névtelen at: 2010. december 19. 6:34 írta...

név nélkül pedig...

Megjegyzés küldése

 

Google+ Followers

Barátok

Rólam

Saját fotó
Kaposvár, Hungary
Sziasztok! Csak olvassátok a cikkeket, azokból majd kialakul egy kép rólam is. ;)

Sziasztok!

Remélem sikerül pár kellemes percet szereznem Nektek a cikkeim által. Ahhoz, hogy igazán élvezhető legyen az oldal, arra kérek mindenkit, hogy a bloggal kapcsolatos bármilyen észrevételt, ötletet jelezze nekem a bajszbrigi@yahoo.es címre! Jöhetnek a kemény kritikák, ne kíméljetek! :D




Categories

Facebook


Egy kedves olvasóm ajándéka! :D Köszönöm!

© 2010 RelaxTerasz Design by Dzignine
In Collaboration with Edde SandsPingLebanese Girls