A Jóga

2011. február 13., vasárnap

Úgy másfél hónappal ezelőtt kezdtem el rendszeresen jógára járni. Kemény, mi? Ebből a rövidke időtartamból kiderül, nem vagyok még korántsem szakértő. De azért utánajártam pár fontos infónak, hogy megoszthassam veletek!

Egy barátomnak arról panaszkodtam, hogy izomlázam van. Ő megkérdezte, hogy mitől, én pedig feleltem: jógáztam. 

Rég hallottam már őt így röhögni. Azt felelte, ennyiből azt is mondhattam volna, hogy sakkoztam egy napon keresztül. Vicces. Nagyon vicces.

De hagyjuk is a kételkedőket! Jógázni egészséges, testnek-léleknek felüdülés, és mindemellett roppantul trendi is. Manapság menő az egészséges életmód, a wellnes-kultusz, ami végre egy pozitív szeletét képezi a gyakorta oly giccses divat-tortának. Ezt érdemes követni, de csak akkor, ha komolyan is vesszük, és nem pusztán majmolásból akarunk jópofizni. 

Jennifer Aniston - Manapság egyre több híresség hódol ennek a mozgásformának


De térjünk csak vissza a jógára! Honnan is ered? Mi is ez pontosan? 

Na, vágjunk csak bele a közepébe!

Azaz menjünk vissza az elejére! Honnan is ered a jóga? Találgatások vannak csak, de azt, hogy pontosan ki és mikor találta fel a jógát, nem tudni. A régészek az Indus-völgyi ásatások során olyan pecsétnyomóra bukkantak, amely egy, a lótuszüléshez hasonló pozitúrában ülő alakot ábrázol. A lelet ötezer évvel ezelőtti, bár elég csekélyke bizonyíték arra vonatkozóan, hogy már az indoárják korszaka előtt jógáztak volna az Indus vidékén.

Az első kézzelfogható írásos emlék a Jóga szutráni, melyet Patandzsali írt. A kutatók szerint a mű az időszámításunk előtti 4. században keletkezhetett. 

A rendszeres jógatestgyakorlatok első összefoglalása a 13. századra tehető, mely Góraksanátha jógi műve.
Azt, hogy a jóga „kitört” Indiából és fokozatosan meghódította a világot, Szvámi Vivekánanda (1862-1902) hindu gurunak köszönhetjük. Ő volt az, aki Amerikában és Európában népszerűsítette a hindu gondolkodást. 1895-ben tartotta első nyilvános előadássorozatát Amerikában a jóga különféle változatairól, majd előadásaival bejárta Európát is. A jógázásról írt könyvei hamar népszerűek lettek. 

Magyar viszonylatban Baktay Ervin (1890-1963) nevét kell feltétlenül megemlítenem. Kiváló indológus volt, aki nem csak kutatta a keleti világ rejtelmeit, hanem teljes odaadással hitte és hirdette is a hinduizmus minden tételét. 

Baktay Ervin

Hogy a jóga mit is takar pontosan, azt most az ő szavaival próbálom megmagyarázni. A következő pár sort egyik híres könyvéből, a Szanátana Dharma, azaz India bölcsessége című művéből idézem.

A Jóga törekvése abban áll, hogy az egyén eggyéváljon, szellemileg egyesüljön az Egésszel, az Univerzum lényegével, Istennel, legmagasabb fokán pedig a Brahmannal. A Jóga módszere a szellemi összpontosítás, a koncentráció.
A Jóga törekvése röviden összefoglalva az, hogy szellemét összpontosítsa egy bizonyos célra, bizonyos pontra…, s ennek az összpontosításnak segítségével minden más zavaró, félreterelő képzetet kikapcsoljon tudatából.”

Így már láthatjuk, hogy a keleti filozófia szerint, a jóga elsősorban nem mozgáskultusz, nem a test edzésére irányul, hanem sokkal inkább a lélek, a belső harmónia megteremtését tűzi ki céljául. Ha valaki tehát a jógát rendszeresen szeretné gyakorolni és annak lényegét is szeretné megérteni, nem árt tisztában lennie a hindu kultúra alapjaival, és a heti néhány vagy akár a napi jógázás alkalmával önmagára odafigyelnie.

Ugyanakkor, ha valaki nem szeretne elmélyülni a hinduizmusban, ám a jógát, mint mozgásfajtát szívesen űzi, semmiképpen sem kell pánikba esnie. A gyakorlatok felfrissítik a testet és átmozgatják minden egyes porcikáját, s az, hogy a szellemi felfrissülést ki mennyire tartja fontosnak, azt mindenki saját maga döntse el.
A nyugati kultúrában divat lett a keleti kultúra, öltözködésben, életformában egyaránt. A jógát nem tudnám pusztán testedzésként felfogni, mert akár akarjuk, akár nem, ennél sokkal többről van szó. Sokak esetében divatról, ám nagyon sokan kezdik felfedezni és megérteni a jóga lényegét. 

Akárhogy is döntesz, a jógát csak ajánlani tudom. Véleményem szerint nem kell hinni a buddhizmusban ahhoz, hogy egy jógaóra testileg-lelkileg felfrissítsen. Azt azonban javaslom, hogy amíg a gyakorlatokat végzed, próbálj kicsit kikapcsolni, elvonatkoztatni a napi problémáktól! Keress egy olyan jógacsoportot, olyan oktatót, aki szívvel-lélekkel hisz a jógában és megfelelő módon képes átadni a tudását. Fontos, hogy odafigyeljen rád, hiszen a gyakorlatok nem megfelelő végzése akár sérüléshez is vezethet. A fokozatosság a lényeg, nem a hirtelen teljesítmény!

Forrás: Benedek István - Mandragóra, India. Gondolat Kiadó, 1979.

2 megjegyzés:

{ Galina♥ } at: 2011. február 13. 6:34 írta...

I like your blog. Many interesting things.
Also see my blog and become a "regular reader"
www.galinass.blogspot.com

{ bors and pepper } at: 2011. február 14. 3:58 írta...

Teljesen egyetértek Veled, kedves Brigitta :) Egy ideig én is jártam jóga-szerüségre. A neve az órának Mind and Body volt és a pilates, a jóga és a tai-chi keresztezéséböl jött össze. Soha semmi annyira nem mozgatott meg, olyan izmaim fájtak, amiröl nem is tudtam, hogy léteznek. Sajnos, elköltöztünk a városból, így nem tudtam folytatni, de számomra sokkal inkább bejött, mint az ugrálós aerobic órák. És szerintem a csoportban senki nem volt buddhista, de mindenki nagyon élvezte!

Megjegyzés küldése

 

Google+ Followers

Barátok

Rólam

Saját fotó
Kaposvár, Hungary
Sziasztok! Csak olvassátok a cikkeket, azokból majd kialakul egy kép rólam is. ;)

Sziasztok!

Remélem sikerül pár kellemes percet szereznem Nektek a cikkeim által. Ahhoz, hogy igazán élvezhető legyen az oldal, arra kérek mindenkit, hogy a bloggal kapcsolatos bármilyen észrevételt, ötletet jelezze nekem a bajszbrigi@yahoo.es címre! Jöhetnek a kemény kritikák, ne kíméljetek! :D




Categories

Facebook


Egy kedves olvasóm ajándéka! :D Köszönöm!

© 2010 RelaxTerasz Design by Dzignine
In Collaboration with Edde SandsPingLebanese Girls